Sziasztok!
Korábban már volt szerencsém az oldal és a vállalkozás létrehozójával nagyokat motorozni. Mondhatni úgy is, hogy az ötlet megszületése előtt lehet Mi voltunk a próbautazók. Biztos vagyok benne, hogy már akkor ez járt a fejébe. Több nagy túra közül az egyikről egy kis élménybeszámolót szeretnék írni.
Próbálom rövidre fogni, de tartalmas 10 nap volt
Számokban nézve 10 nap, 6 ország és kb. 2500km volt a tervezett menet. A 10 napból 5 éjszakát más-más országba töltöttünk. Volt olyan, hogy elaludtunk Olaszországban és Horvátországban ébredtünk. Páromnak és nekem annyi volt a dolgom, hogy átutaltam a pénzt, ami kellett a szállásokra és a hajóra, ezután csak felülni a motorra és elmenni a találkozási pontra. Első este a határ mentén szálltunk meg, itt gyűlt össze a 12 fős csapat. Annyira a határ mentén, hogy az utca vége már Ausztria volt. A település neve Szentpéterfa. Aznapi táv oda 240 km volt. Páran akkor találkoztunk először, ismerkedéssel telt az este.
Első éjszaka után elindultunk, és kb. 300 méter után már Ausztriában voltunk. Ha jól emlékszem az A69 es utat is magunkévá tettük, ami egy igazán gyönyörű útszakasz, jó minőségű aszfalttal, elmotoroztunk Villach-ba. Ott tölthettük el második esténket.
Másnap reggel pakolás, indulás Olaszországba Velencébe, Szlovénián keresztül Bovec-et érintve.
A táv nem vészes, 270km.
Gondoltuk kényelmes kis szakasz lesz, az Alpok déli vonulatán kanyarogva, átmotorozni a hegyen, ami télen közkedvelt sí paradicsom. Izgalmas szakasz elé néztünk. Szám szerint, ha jól emlékszem 12-15 komoly meredek fordító volt felfelé a hegyre, ami több helyen macskaköves volt. Volt pár szűk kanyar, ahol a felmenő és szembejövő forgalom nem is mehetett egyszerre, itt forgalomirányító lámpák voltak kihelyezve. Aki járt arra, tudja, hogy egyik visszafordító után jön a másik, és azt egy másik követi.
Időjárás június végén is kb. 8-10 fok volt és sűrű köd. Kilátás a csúcs közelben sajnos nem volt élvezhető. Kb. 50-70 méter volt a látótávolság, és egy birkacsorda is akadályozta az utunkat.Nagyon izgalmas egy tejfehér ködös időben fehér birkákat kerülgetni.
Amikor végre kikerültük a birkanyájat, éppen kezdtük élvezni a déli oldal kanyarjait, ahol az útminőség a nagyon jó és a k..a jó között volt, hatalmas vihar miatt a hegyek között megállásra kényszerültünk. Szerencsére egy kis vendéglőszerűség nyitva volt, ahol tudtunk szárítkozni. Nem 5 perces megállás volt, mert több liter tea után még a tartalék szendvicseket is megettük, mire indulni tudtunk. Az üzemeltetőnek láthatóan nem túl nagy örömére.
Csökken a vihar intenzitása, indulás! Gondoltuk, kényelmesebb, ha levesszük az esőruhát hiszen már a nap is kezd kisütni. Leértünk a hegyekből, cél Velence. Egyre melegebb van, közel a tenger.
Újabb vihar. Bődületes esőben kellett motorozni. A körforgalomba úgy mentünk át, hogy a motorok blokkig vízben voltak. A villámok cikáztak az égen, fák kidőlve az úton, de legalább meleg volt. Persze az esőruha a hátsó dobozban gondosan elcsomagolva! Így, mire a szállásra értünk, ami kb 800 m volt, teljesen átáztunk.
Végre beértünk 3. szállásunkra.
Egy nagyon jó kemping ( Camping Jolly). Elázva mindenki, a csizmákból borítottuk ki a vizet, kesztyűk alól az ázott tenyér látványa a legszebb, főleg akinek jó kesztyűje volt és eresztette a színét. Szerencsére a nap kisütött, és kezdődhetett a szárítás, mert másnap újra úton kell lenni. Kis fakultatív program is belefért a medencézés mellé. Buszok indulnak az Óvárosba (11 euróért) Velence méltán híres gondolás utcáiba. Oda-vissza volt a busz és 3 órás program ez egész. Bakancslistás volt. ( pipa)
Reggel indulás a 360 km-re lévő olaszországi Anconaba. Itt a cél, elérni a délután induló kompot, ami átvisz Horvátországba. Olaszország közepe nem a legszebb és a közlekedési morál sem kedvező a higgadt, kevésbé agresszív turistáknak. A cél sikerült, komp a kikötőben várt. Életembe akkor láttam először ilyen tengerjáró kompot. Hatalmas! A fedélzetéről néztem ahogy a kamionok és buszok sorba jöttek a hajótestbe.
Tudtuk, hogy nem egy kényelmes ( 4. éjszaka) este vár ránk, mivel nem volt kabinunk ( közös megbeszélés után az ár miatt elengedtük, inkább elittuk). Az út Splitig 12 óra volt ,így másnap reggelre értünk át Horvátországba. A várótermek szerencsére elég kényelmesnek bizonyultak, egy pár órás alváshoz a földön. Reggel Splitbe érkeztünk.
Irány Vodice, ami 100 km távolságra található innen.
Ott kedves barátunk várt minket, egyben Ő is volt a szállásadónk is. Kornélia Apartman Vodice. Egy magyar családi vállalkozás, nagyon ajánlom mindenkinek. Mellesleg motoros az egész család. Itt 4 éjszakát töltöttünk el. Volt egy napunk motorozás nélkül, ahol a strandolásé volt a főszerep. A Túraszervező barátunk felesége várt minket a szálláson, igazi jó házi töltött káposztával, és extraként az egyik motoros társunk segítségével reggelire egy 80 tojásból hirtelen összedobott reggeli.
Következő 2-3 nap felfedeztük a környéket, kisebb távokat megtéve. Primosten, Krka vizesés.
Eljött az indulás napja. Kipihentük magunkat, kicsit barnultunk is. Irány Bosznia- Hercegovina- Banja Luka 330km.
Boszniába Kninn-nél mentünk át a határon. Jajca és a Pliva vizesést is belevettük a programba, amit igazán kár lett volna kihagyni. Bosznia hegyei között tekeregtünk szinte egész nap. Jajca városátől az E661 úton mentünk fel egészen a szállásig, ami közvetlenül az Orbasz folyó partján volt. Megünnepeltük az utolsó estét, mindenki tele élményekkel, és már a következő évi túránkat kezdtük el szövögetni.
A házigazda 11 euró, némi kuna, forint, és konvertibilis Bosnyák márka fejébe ( kinek mi volt a zsebében) több fogásos reggelit rakott elénk ( 12 főnek) még indulás előtt. Hiányt nem szenvedtünk semmiben. Kellett is az energia, mert 480km-re voltunk az otthonunktól.
A csapat tökéletes volt! Mindenki tudta a tempót tartani, a szállások teljesen rendben voltak. Szerintem életünkben nem ettünk még ennyit ( az egyik motoros társunk még a mai napig fogyókúrázik is miatta), a napi távok sem voltak megfeszítettek, így maradt nézelődésre is idő. Természetesen a túrán résztvevők maximálisan meg voltak elégedve a szervezéssel, azóta sem mentünk mással.
Így nézett ki ez a tartalmas, élménydús hét.
Köszönöm, hogy elolvastátok.
Széles utat mindenkinek
Üdv Zsolti
